Nagyot léphet előre Szeged tudományos élete: 225 milliárdra duplázza a kormány a kutatásra szánt forrásokat

Komoly pénzek érkezhetnek a magyar kutatás-fejlesztésbe: a kormány három év alatt több mint a duplájára, 103 milliárd forintról 225 milliárdra emeli a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Alap forrásait – jelentette be Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár csütörtökön Szegeden. A bejelentés a Szegedi Tudományegyetem háromnapos OneHealth Summit konferenciájának megnyitóján hangzott el, ahol a kutatás, az egészségipar és a mesterséges intelligencia jövője is központi téma.

TÖBB PÉNZ JUTHAT KUTATÁSRA

Horváth Péter szerint a most bejelentett emelés a magyar tudomány és innováció történetének egyik legnagyobb forrásbővítése lehet. A cél, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadások GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 1,33 százalékról 2 százalékra emelkedjen. Nem csak az innovációs alap kap nagyobb keretet: a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program alapkutatásokat támogató forrásait is jelentősen megemelik. A jelenlegi 40 milliárd forintos keret 70 milliárd forintra nőhet. A programot ráadásul a posztdoktori kutatók és a kiemelkedő eredményeket felmutató szakemberek számára is elérhetővé teszik – számolt be róla az MTI. Az államtitkár szerint ezzel gyakorlatilag a teljes kutatói életpálya támogatására lehetőség nyílhat.

ÚJRA MEGNYÍLHATNAK AZ UNIÓS FORRÁSOK AZ EGYETEMEK ELŐTT

A szegedi bejelentésen szóba került az egyetemek uniós pályázati lehetősége is. Horváth Péter szerint komoly versenyhátrányt jelentett, hogy az elmúlt években az egyetemek nem férhettek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz. Az államtitkár közlése szerint a kormány megállapodott az Európai Unióval, így újraindulhatnak a gazdaságfejlesztési és innovációs pályázatok. Ezekből középvállalkozások, kutatóhelyek és egyetemek is támogatáshoz juthatnak, többek között az infrastruktúra fejlesztésére. 

A GYEREKEKET IS MEG KELL TANÍTANI INNOVÁLNI

A politikus arról is beszélt, hogy elkészült Magyarország tudományos és innovációs stratégiája. Ennek egyik legfontosabb célja egy olyan ökoszisztéma kialakítása, amely képes reagálni a jelen és a jövő kihívásaira. Ehhez azonban szerinte az oktatásnak is változnia kell. A diákokat már fiatalon meg kell tanítani arra, hogyan innováljanak, hogyan merjenek vállalkozni, és miként tudják a tudásukat értékké alakítani. Ehhez pedig nemcsak oktatási, hanem megfelelő jogi, gazdasági és társadalmi környezetre is szükség van.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA AZ EGÉSZSÉGÜGYET IS ÁTALAKÍTJA

A Szegeden rendezett OneHealth Summit egyik kiemelt témája a mesterséges intelligencia volt. Horváth Péter szerint az egészségügyben is hatalmas átalakulás zajlik az MI térnyerésével. A kutatásban már most is alkalmazhatók a legújabb technológiák, a betegellátásban azonban a szabályozási környezet miatt lassabban történik meg az átállás. Az államtitkár saját bioinformatikai kutatócsoportját is példaként hozta fel: elmondása szerint munkájukat gyakorlatilag mesterségesintelligencia-platformra helyezték át. A cél egyszerű: a rendelkezésre álló erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel, ehhez pedig sok esetben ki kell lépni a hagyományos kutatási keretekből.